Energiapolitika 2000 Társulat

Kezdőlap Dokumentumok Publikáció Dokumentumok Publikáció A Paksi Atomerőmű hibrid kombinált ciklusú fejlesztésének lehetőségei

A Paksi Atomerőmű hibrid kombinált ciklusú fejlesztésének lehetőségei

Megjelenés dátuma	2002. 01. 02.
Megjelenés helye vagy kiadó	Gazdaság és Energia
Szerző, író	Dr. Járosi Márton - Kacsó - Dr. Petz Ernő - Veszely
Link
Letölthető anyagok	Letölthető anyagok (Size: 263 Kb)

Járosi-Kacsó-Petz-Veszely cikke a Gazdaság és Energia c folyóirat 2002/1. számában jelent meg.

Bevezetés

Az 1993-ban meghirdetett megújító erőmű építési stratégia változatlanul aktuális [1]. Előbb-utóbb további új erőművi blokkok létesítésére lesz szükség. Ezt elsősorban nem a villamos energia igények növekedése, hanem a korszerűtlen, drágán termelő egységek selejtezése, egyes széntüzelésű erőműveknek - a környezetvédelmi moratórium lejárta utáni - végleges leállítása is indokolja. Az új egységek létesítésére nemcsak ellátás-biztonsági, de üzleti okokból is szükség lesz, hiszen a liberalizált piac csak megfelelő termelési kínálat esetén lehet működőképes. A piaci szereplők közül várhatóan csak az állam lesz ebben érdekelt.

Az új blokkoknak az ellátásbiztonságon kívül meg kell felelni a gazdaságos üzemeltetéssel szemben támasztott követelményeknek, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak, és az e területen vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek. További követelmény, hogy teljes élettartamukra biztosítható legyen a tüzelőanyag ellátás, továbbá, hogy a fajlagos beruházási költségük és fajlagos tüzelőanyag felhasználásuk egyaránt viszonylag alacsony legyen.

Ugyanakkor azzal kell számolni, hogy a jövőben létesítendő erőművek részére új telephelyek engedélyeztetése egyre nehezebbé válik. Állami tulajdonban viszont csak a Paksi Atomerőmű Rt. és a Vértes erőmű Rt. telephelyei maradtak. Folyóvízre frissvízhűtéssel jobb hatásfokú erőművek építhetők, ezért a Duna - mint bővizű hűtővízforrás - melletti paksi telephely energetikai szempontból egyedül álló értéket képvisel, ahol akár jelentős erőműbővítésre is lehetőség van. Az energiaipar privatizációja következtében kialakult nagy külföldi befektetői tulajdonhányad miatt a jövőben valószínűleg még fontosabbakká válnak az állami tulajdonú telephelyek.

A Paksi Atomerőmű a hazai energetikában sok tekintettben felértékelődött [2]. Gyakorlatilag teljesen állami tulajdonban van, a villamosenergia-termelés 40 %-át adja, s a majdan bekövetkező liberalizáció után is a villamos közszolgáltatás alapját fogja képezni. Ma már a lakosság nagyobb része belátta, hogy az atomerőművi villamosenergia-termelés hazánkban távlatilag sem nélkülözhető.

Miközben a hazai energetikai műhelyek (ERŐTERV, EGI) a privatizációs tulajdonváltozások következtében a magyar energetikában egyre csökkenő mértékben jutnak szerephez, a Paksi Atomerőműben még mindig komoly műszaki szellemi bázis áll rendelkezésre. A hazai energetika leépülését sajnálatosan elmélyíti, ha a hazai erőmű-fejlesztési munkák hiányában az egyetemek és főiskolák energetikai oktatási és kutatási bázisai is elsorvadnak.

Ebben a helyzetben különösen kedvező fejlemény, hogy napirendre került a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbítása, amelynek megvalósítására politikai szándék is van [3]. Az élettartam növelés mellett ugyanakkor célszerűnek mutatkozik a teljesítmény növelése is, amelyet viszont - a maximális biztonság érdekében - nem lenne helyes csupán olyan teljesítménynöveléssel megoldani, amely a meglévő berendezések tervezési tartalékainak részleges kihasználására épül.

Kézenfekvő tehát az olyan fejlesztési megoldások beható vizsgálata, amelyek a megnövelt élettartamú atomerőműhöz kapcsolódva környezetbarát és gazdaságos, jelentős nagyságú teljesítménynövelést tesznek lehetővé. E vizsgálatok elindítása és megalapozása érdekében, az első publikálás jogainak fenntartásával tesszük közzé javaslatainkat, amelyeket - lehetőségeink figyelembevételével - olyan mélységben dolgoztuk ki, hogy a különböző megoldási módok sokféleségét és azok energetikai jelentőségét be tudjuk mutatni.

A konkrét műszaki-fejlesztési változatok kidolgozása és azok alkalmazása természetesen további részletes vizsgálatokat igényel, és jelentős szellemi munkára van szükség ahhoz, hogy a bemutatásra kerülő elvi javaslatok gyakorlati megoldásokká érjenek. Javaslatainkat abban a reményben ajánljuk a hazai energetikai társadalom szakértőinek a figyelmébe, hogy azok további közös vizsgálata jó megoldásokhoz vezet, elősegítve a nemzeti energetika megroppant tekintélyének helyreállítását, s egyben egy új magyar energetikai teljesítmény kiinduló pontja lehet.