Történetünk |
A rendszerváltozás előtti szakmai egyesületek szinte kivétel nélkül a hatalom szigorú felügyelete alatt működtek és annak kiszolgálói voltak, legtöbb esetben a „szakmai pecsétet” adták a politikai döntésekhez. Az energetika „társadalmi tudományos” szervezete az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) volt, amely az energetikus műszaki értelmiség szerveződésének egyetlen lehetőségét jelentette.
A Magyar Energetikai Társaság (MET) megalapítására 1991-ben éppen azért került sor, mert a rendszerváltozással megnyíló, az ETE megújítására irányuló, reformtörekvések kudarcba fulladtak. A MET alapcélkitűzése a nemzeti energiapolitika szolgálata volt, s tevékenységével a közélet elismert szakmai szereplője lett. Következetesen képviselte alapításkori célkitűzéseit, ellenezte az energetika kiárusítását, nemzetellenes liberalizálását, s ezzel kiváltotta a privatizációban és a liberalizációban érdekeltek ellenszenvét. Az 1999. évi rendkívüli közgyűlésen vált nyilvánvalóvá a szervezett fellépés a MET nemzeti elkötelezettségű vezetőségének eltávolítására. A szervezkedés mögött azok álltak, akik feladták a nemzeti energiapolitika eszményét, s az energiaipar kiárusításának szolgálatába szegődtek. Ők igyekeztek fékezni, majd megakadályozni a MET privatizáció elleni fellépését, a nemzeti energiapolitika szorgalmazását.
A MET irányvonalának megváltoztatását szervezők, hivatali hatalmuknál fogva és azzal visszaélve, az ehhez szükséges szavazattöbbséget biztosítani tudták, s mivel az elnök felhívására a nemzeti irányvonal ellen fellépők nem távoztak a társaságból, ezért a vezetőség nemzeti elkötelezettségű többsége kénytelen volt tagságát kilépéssel megszüntetni. Továbbra is szükségesnek tartottuk azonban – főleg a tervezett liberalizálás miatt – a nemzeti, fogyasztóbarát energiapolitika megvalósításáért való nyilvános küzdelmet, ezért alapítottuk meg az Energiapolitika 2000 Társulatot. Célunk a szakmai érdekvédelem és közéleti tevékenység folytatása a nemzeti elkötelezettségű, környezetbarát energiapolitika kidolgozásának segítésére, népszerűsítésére és védelmére, a közjó érdekében.
Az energetika mind globális (világ) szinten, mind lokális (nemzeti) szinten súlyos társadalompolitikai kérdésekkel terhelt. Az (energia)politikának kell(ene) a társadalom szempontjából optimális megoldást kiválasztani. A szakmai szervezeteknek pedig ehhez a szakmai hátteret nyújtani. A szakmai érv csak a közjó szempontjából azonos megoldások közötti választás esetén értelmezhető. A neoliberális fogantatású ideológia: a szakmai szervezetek csak a tisztán szakmai kérdésekkel foglalkozzanak, a politikát hagyják a politikusokra. A „politikai érdek" mindig a hatalmat gyakorlók mögött állók érdekeinek megjelenítése: a „rendszerváltozás" óta a globalitás uralmának helyi képviselete.
A magyar „szakmai-társadalmi" szervezetek többsége — miközben verbálisan a „szakma" és a „politika" szétválasztását hangsúlyozták — a globaloliberális politika szolgálatába szegődött. A privatizáció és liberalizáció nyílt „szakmai" támogatásával, elősegítették a neoliberális energiapolitika megvalósulását, kiteljesedését. A szakmai társadalmi szervezetek többsége önként átadta helyét a nem „szakmai" alapon szerveződő „civil" lobbi-szervezeteknek.
Társulatunk hitvallása:
Az energetikának és szakmai szervezetének is a nemzetet kell szolgálnia. A sikertelenségek nem mentenek fel a szakmai-erkölcsi felelősség alól! Minden helyzetben igyekezni kell kialakítani, megfogalmazni és képviselni a közösségi érdekű szakmai álláspontot! A szakmai nyilvánosság mellett, alapkérdésekben felelősségünk a társadalmi nyilvánosság: az „energiapolitizálás".
Miért érdemes regisztrálni? Rendszeres értesítést kap