Az emberi eredetű CO2 kibocsátás csekély hatást gyakorol a légköri CO2-ra
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2021. 03. 11. |
Az emberi eredetű CO2 kibocsátás csekély hatást gyakorol a légköri CO2-ra
Edwin X Berry: Az emberi eredetű CO2 kibocsátás csekély hatást gyakorol a légköri
CO2-ra című, az International Journal of Atmospheric and Oceanic Sciences folyóiratban megjelent publikációja angol és magyar nyelven.
Fordította: Szarka László Csaba akadémikus.
A publikáció a Letölthető anyagok-nál olvasható. | |
Klímahisztéria - haszonlesők hamis ügylete
Kategória: (Környezetvédelem)
|
Klímahisztéria – haszonlesők hamis ügylete
Héjjas Istvánnal legújabb könyvének megjelenése alkalmából készített interjút Molnár Pál Nemzeti Energetikáért Lévai András Díjjal kitüntetett újságíró. Az interjú a Gondola.hu hírportálon 2021. március 9-én jelent meg.
Az interjú a Letölthető anyagok-nál olvasható. | | |
Megjelent Héjjas István: KLÍMAVÁLTOZÁS és MEGÚJULÓ ENERGIÁK c. könyve
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2021. 03. 06. | Héjjas István |
Megjelent Héjjas István: KLÍMAVÁLTOZÁS és MEGÚJULÓ ENERGIÁK c. könyve
Társulatunk támogatásával megjelent könyv ismertetője a Letölthető anyagok-nál olvasható. |
Mit értünk klímaváltozás alatt?
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2021. 01. 29. |
Mit értünk klímaváltozás alatt?
A Karc FM január 27-i Karcolat c. adásában Szarka Lászlóval ès Lórànt Károllyal folytatott beszélgetés hangfelvétele a Letölthető anyagok-nál hallgatható meg, a hangfelvétel szövege a Letölthető anyagok2-nél olvasható. | |
Globalista politikai kereslet működteti a klímahisztériát
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2021. 01. 13. |
Globalista politikai kereslet működteti a klímahisztériát
A Présház.EU hírportálon ( https://preshaztarsasag.wixsite.com/preshaz )
2021. január 13 án megjelent interjú a Letölthető anyagok-nál olvasható. | |
Hulhumale és Viligili
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 12. 05. | Szarka László |
Hulhumale és Viligili
Szarka László akadémikus cikke a Magyar Nemzet Lugas mellékletében (más illusztrációval) 2020. december 5-én jelent meg.
A cikk a Letölthető anyagok-nál olvasható. |
Górcső alatt a fekete báránynak kikiáltott szén-dioxid
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 11. 11. |
- Górcső alatt a fekete báránynak kikiáltott szén-dioxid
Magyar Hírlap, 2020. november 11-i számában jelent meg Héjjas István cikke, amely a Letölthető anyagok-nál olvasható. | |
Politikai klímaizmus – Az elterelés
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 11. 06. |
Politikai klímaizmus – Az elterelés
Járosi Márton publicisztikája a Magyar Hírlap 2020.november 5i számában jelent meg. Az írás a Letölthető anyagok-nál olvasható. | |
A Földet nem lehet „kiszámolni”
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 09. 23. | Járosi Márton |
A Földet nem lehet „kiszámolni”
Járosi Márton cikke a Magyar Hírlap 20202 szeptember 22-i számában A klímavédelem a globalizmus vallásává vált alcímmel jelent meg.
A cikk a Letölthető anyagok-nál olvasható. |
Globalitás Hatalom Energetika
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 09. 21. | Dr. Bogár László | Letölthető anyagok2 (Size: 24 Kb) | Letölthető anyagok: Bogár Lászlónak a 200. Energiapolitikai hétfőn elhangzott előadása (rövidírve.)
Letöltgető anyagok2: A teljes előadás. |
Néma bálványdöntés a tudományban.
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 09. 15. | Lovászy László |
Néma bálványdöntés a tudományban
Világgazdaság 2020. szeptember 15i számában jelent meg Lovászy László cikke.
A cikk a Letölthető anyagok-nál olvasható.
Idézet a cikkből: „Ahogyan Teller Ede mondta egykor: két paradoxon jobb, mint egy, mert lehet, hogy egy megoldást sugallnak. Mindezek ellenére kérdéses, vajon látványos lesz-e a környezetvédelem bálványainak leomlása, és követni fogják-e mások is a Saulból Pállá vált Shellenbergert a következő időszakban, vagy pedig némaság,
|
A széndioxid csata
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 09. 11. |
A széndioxid csata
Ezzel a címmel jelent meg Lóránt Károly írása a Magyar Hírlap 2020. augusztus 4-i számában, amely a Letölthető anyagok-nál olvasható. Az írás vitát váltott ki, ami régi hiányt pótol. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy klímatémában ne csak a „politikailag korrekt”,mainstream álláspontok kerüljenek ismertetésre a napilapokban.
Az szeptember 4-i számban Már megint ez a Galilei? címmel Zlinszky János elutasította Lóránt Károly módszerét és és stílusát, ez a cikk a Lóránt Károly rövid válaszával együtt a Letölthető anyagok3-nál olvasható.
Szarka László: Mélyebben megismerni a természetet c. hozzászólása a Letölthető anyagok3-nál olvasható.
Rumpf János és Kánya József hozzászólása a Letölthető anyíagok4-nél olvasható. | |
A német energiapolitika kudarca
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 08. 10. |
Németország kudarcos klímapolitikáját a jól teljesítő országok fogják megfizetni
A Századvég Gazdaságkutató a közelmúltban készített egy felmérést arról, hogy Németországban mit hozott a 2011-ben – a fukusimai atomerőmű-baleset után – elhatározott atomenergia-elhagyási stratégia. Erről nyilatkozott a Kossuth Rádió 2020. augusztus 9-i műsorában Hortay Olivér. Az interjú itt hallgatható meg: https://hirado.hu/kulfold/kulgazdasag/cikk/2020/08/09/nemetorszag-kudarcos-klimapolitikajat-a-jol-teljesito-orszagok-fogjak-megfizetni
Németország kudarcos klímapolitikáját a jól teljesítő országok fogják megfizetni
A Századvég Gazdaságkutató a közelmúltben készített egy felmérést arról, hogy Németországban mit hozott a 2011-ben – a fukusimai atomerőmű-baleset után – elhatározott atomenergia-elhagyási stratégia. Az érv az volt, hogy megújuló energiára tér át Németország.
Az RWE német energetikai vállalat barnaszénnel üzemelő bergheimi Neurath és Niederaussem erőműve (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
Németország hozott egy politikai döntést 2011-ben, még pedig azt, hogy a nukleáris kapacitásait, a meglévő 17 reaktort a következő 11 évben leszeri – fejtette ki Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Hozzátette: ez azt jelenti, hogy 2011-ben a 17-ből 8 reaktort azonnal leállított, 2015, '17-ben és '19-ben további egy-egy-egy reaktort és a maradék 6-ot pedig a következő években tervezi.
„A korábbi 25 százalékról már jóval 10 százalék alá csökkent a nukleáris energiahordozók aránya” – ismertette. A gazdasági teljesítményre vonatkozó hatással kapcsolatban kijelentette, egyelőre úgy tűnik, hogy negatív volt – egy átlagos német háztartás ma háromszor annyit fizet az elektromos áramért, mint egy magyar.
Az ellátás biztonságról azt mondta, a nukleáris leszerelésből származó villamosenergia-kiesést képesek voltak importból kompenzálni. Emellett a lépés azt is eredményezte, hogy Németországnak újra kellett nyitnia a széntüzelésű erőműveket, ez komoly környezetkárosításó hatással járt és növelnie kellett a földgáz kapacitásait – fogalmazott Hortay Olivér.
Kijelentette, a szénerőművek kivezetése komoly költségekkel fog járni, de úgy tűnik, hogy az uniós helyreállítási alap második legnagyobb haszonélvezője Németország lesz – több mint 11 százalékát fogja kapni.
„Előáll egy olyan furcsa helyzet, hogy az ország elmúlt tíz éves, kudarcos klímapolitikai tevékenységét azok az országok fogják finanszírozni, amelyek egyébként jól teljesítettek a klímavédelmi vállalások terén” – zárta az üzletágvezető.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza: https://hirado.hu/kulfold/kulgazdasag/cikk/2020/08/09/nemetorszag-kudarcos-klimapolitikajat-a-jol-teljesito-orszagok-fogjak-megfizetni | |
Társulatunk az élettörvény talaján áll
Kategória: (Környezetvédelem)
|
2020. 08. 10. |
Társulatunk az élettörvény talaján áll
Az életközösség-központú világnézet kimeríthetetlen erőforrást biztosít a magyarságnak. Ez a summája Grandpierre Attila, Történelemszemléletünk jelentősége című kitűnő írásának, amely a Magyar Nemzet,2020.augusztus 10-i számában jelent meg.
Az írás a Letölthető anyagok-.nál olvasható. | |