Energiapolitika 2000 Társulat

Németország kudarcos klímapolitikáját a jól teljesítő országok fogják megfizetni

A Századvég Gazdaságkutató a közelmúltban készített egy felmérést arról, hogy Németországban mit hozott a 2011-ben – a fukusimai atomerőmű-baleset után – elhatározott atomenergia-elhagyási stratégia. Erről nyilatkozott a Kossuth Rádió 2020. augusztus 9-i műsorában Hortay Olivér. Az interjú itt hallgatható meg:  https://hirado.hu/kulfold/kulgazdasag/cikk/2020/08/09/nemetorszag-kudarcos-klimapolitikajat-a-jol-teljesito-orszagok-fogjak-megfizetni

Németország kudarcos klímapolitikáját a jól teljesítő országok fogják megfizetni

A Századvég Gazdaságkutató a közelmúltben készített egy felmérést arról, hogy Németországban mit hozott a 2011-ben – a fukusimai atomerőmű-baleset után – elhatározott atomenergia-elhagyási stratégia. Az érv az volt, hogy megújuló energiára tér át Németország.

Az RWE német energetikai vállalat barnaszénnel üzemelő bergheimi Neurath és Niederaussem erőműve (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)

Németország hozott egy politikai döntést 2011-ben, még pedig azt, hogy a nukleáris kapacitásait, a meglévő 17 reaktort a következő 11 évben leszeri – fejtette ki Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Hozzátette: ez azt jelenti, hogy 2011-ben a 17-ből 8 reaktort azonnal leállított, 2015, '17-ben és '19-ben további egy-egy-egy reaktort és a maradék 6-ot pedig a következő években tervezi.

„A korábbi 25 százalékról már jóval 10 százalék alá csökkent a nukleáris energiahordozók aránya” – ismertette. A gazdasági teljesítményre vonatkozó hatással kapcsolatban kijelentette, egyelőre úgy tűnik, hogy negatív volt – egy átlagos német háztartás ma háromszor annyit fizet az elektromos áramért, mint egy magyar.

Az ellátás biztonságról azt mondta, a nukleáris leszerelésből származó villamosenergia-kiesést képesek voltak importból kompenzálni. Emellett a lépés azt is eredményezte, hogy Németországnak újra kellett nyitnia a széntüzelésű erőműveket, ez komoly környezetkárosításó hatással járt és növelnie kellett a földgáz kapacitásait – fogalmazott Hortay Olivér.

Kijelentette, a szénerőművek kivezetése komoly költségekkel fog járni, de úgy tűnik, hogy az uniós helyreállítási alap második legnagyobb haszonélvezője Németország lesz – több mint 11 százalékát fogja kapni.

„Előáll egy olyan furcsa helyzet, hogy az ország elmúlt tíz éves, kudarcos klímapolitikai tevékenységét azok az országok fogják finanszírozni, amelyek egyébként jól teljesítettek a klímavédelmi vállalások terén” – zárta az üzletágvezető.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza:  https://hirado.hu/kulfold/kulgazdasag/cikk/2020/08/09/nemetorszag-kudarcos-klimapolitikajat-a-jol-teljesito-orszagok-fogjak-megfizetni

Társulatunk az élettörvény talaján áll

Az életközösség-központú világnézet kimeríthetetlen erőforrást biztosít a magyarságnak. Ez a summája Grandpierre Attila, Történelemszemléletünk jelentősége című kitűnő írásának, amely a Magyar Nemzet,2020.augusztus 10-i számában jelent meg.

Az írás a Letölthető anyagok-.nál olvasható.

Összeomlás előtt a zöld hazugságvár

A terv szerint Európa energiaigénye az energiahatékonyság növekedése miatt a jelenlegi szinten marad, és a szükséges energiaigények kétharmadát szél- és naperőművek elégítik ki, a maradék egyharmad forrása pedig a még megmaradó atomenergia és a geotermikus, víz- és bioenergia maximális kihasználása. Erről kérdezte Lóránt Károly közgazdászt a Gondola.

Az interjú a Letölthető anyagok-nál olvasható.

A hidrogénipar kérdései

A Magyar Hírlap 2020. július 27-i számában jelent meg Lóránt Károly

cikke, amelyben kifejti, hogy ha a széndioxid kibocsátás csökkentése a cél,

akkor az atomenergiára kell támaszkodnunk.

A cikk a Letölthető anyagok-nál olvasható.

A dekarbonizáció csapásai

Ijesztő tanulmányt tett közzé a Századvég Alapítvány „Klímapolitikai bukás: egekben az energiaárak és tovább nő a fosszilis energiahordozók felhasználása Németországban” címmel. A tanulmányról kérdezte Járosi Mártont az Energiapolitika 2000 Társulat elnökét a PrésHáz. Eu , hírportál 2020. július 23-án.

Az interjú a Letölthető anyagok-nál olvasható.

Dokumentumfilm az alternatív energiatermelésről

https://www.youtube.com/watch?v=Zk11vI-7czE

Jeff Gibbs és Michael Moore filmjének üzenete: emberi jelenlétünk a bolygón már nem fenntartható, és nem a széndioxid pusztítja el a Földet, hanem mi, az emberek. Észbe kell kapnunk és cselekedni kell.

A Föld Napja viharfelhőben

Járosi Mártonnal, társulatunk elnökével készített

interjút a présház hírpőrtál.

A globalizmus vírusa és az energetika

Társulatunk elnökének, Dr. Járosi Mártnnak az írása 

a Letölthető anyagok-nál olvasható.

Mik vogymuk? Isa, por és szén-dioxid vogymuk

Lóránt Károly cikke a Magyar Hírlap2020. március 5-i számában jelent meg.

A cikk a Letölthető anyag-nál olvadható.

A teljes életciklust vizsgálva az elektromos autó sem zöldebb a hagyományosnál.

Dr. Hanula Barnának az Új Szó – Trend konferencián elhangzott előadását Nyerges Csaba ismertette a felvidéki ujszó.com hírportálon 2020. február 18-án.

https://ujszo.com/a-teljes-eletciklust-vizsgalva-az-elektromos-auto-sem-zoldebb-a-hagyomanyosnal?fbclid=IwAR0Av8Tu95RoSRcTQxtWfwsXaegxrPSw_kFUDv1GRB-aAGxZHSzXPEIgjHg

A cikk a Letölthető anyag-nál olvasható.

Melegedés helyett jégkorszak következik.

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb antropogén üvegház gáz kibocsátása volt, mégsem okozott melegedést. Ezt elemzi érdekes cikkében Héjjas István. Ezt követően, dokumentumokra alapozva, bemutatja a nyugati világot kétségbe ejtő, az 1970-es évektől kibontakozó jégkorszak-pánikot, amely mára felmelegedés elleni klímapánikká változott át.

A cikk a Letölthető anyagok-nál olvasható.

Holland paradicsom, a jegesmedvék és a jó szén-dioxid

Magyar Hírlap, 2020. január 13-i számában Viland Gabriella készített interjút Héjjas Istvánnal.

Az interjú a Letölthető anyag-nál olvasható.

Új zöld diliház

Lóránt Károly cikke a Magyar Hírlap 2019. december 19-i számában jelent meg.

A cikk a Letöthető anyagok-nál olvasható.

Közérthető érvelés a klímahisztéria ellen.

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában 2019. november 17-én hangzott el Nagy Katalin szerkesztő által készített interjú. Az interjú közérthető hétköznapi tapasztalati érvekkel cáfolja a klímahisztéria megalapozottságát.

Az interjú a Letölthető anyagok-nál meghallgatható.

Az interjú szerkesztett sövege a  Letölthető anyagok2-nél olvasható