Energiapolitika 2000 Társulat

Az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalása a teljes piacnyitásról.

A versenypiaci átalakulás az európai villamos-energia ellátásban nem hozta meg az árak ígért mérséklődését. Ebben alapvető szerepe van a privatizáció és liberalizáció miatt törvényszerűen bekövetkezett termelői kapacitáshiánynak. Az események hatására változni látszik az Európai Unió hivatalos véleménye is. A magyar kormányzat azonban, ezt figyelmen kívül hagyva, pusztán a fundamentálisan neoliberális doktrínákra

Állásfoglalás a „Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája. 2007-2020.” c. GKM dokumentumról

A nemzeti érdekű stratégiaalkotásnak ma hiányzik az alapfeltétele. Nincs nemzetstratégia, amely meghatározná a hazai népesség megmaradásának és boldogulásának alapkritériumait, s amelynek az egyes szakpolitikákat alá kellene rendelni. A stratégia az EU bürokrácia elvárásainak köntösében megjelenő különböző (nemzetközi) lobbyérdekeknek való megfelelést tekinti irányadó

Az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalása az állami vagyontörvényről

Társulatunk sokszor dokumentált álláspontja, hogy a magántulajdon mellett szükség van az energiapiacon jelentős piaci erőt felmutató közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonosi jelenlétre is. A privatizáció óta először 2005-ben alakult ki kormány és ellenzék között egyetértés az MVM, a Paksi Atomerőmű, az OVIT és a Mavir társaságcsoport 99 százalékos állami tulajdonban tartására és egységének helyreállítására. A

Állásfoglalás Magyarország energiapolitikája 2007-2020. c. stratégiáról

Összefoglalás.
A koncepció szakmailag nem megalapozott, alig támaszkodik — a rendelkezésre álló — energetikai műszaki-gazdasági elemzésekre, vizsgálatokra és javaslatokra. E helyett megelégszik a neoliberális közgazdasági doktrínák kinyilatkoztatásaival. A koncepció nem alkalmas a magyar érdekű energiapolitikai stratégia kialakításának vitaanyagául. A magyar energetikai szakma ennél többet érdemel.

A május 16-án a villamosenergia-piac teljes megnyitásáról és az állami vagyonkezelés egységes szervezetbe tömörítéséről döntött a kormány, a törvényjavaslatokat a parlament elé terjesztették. Az energiapiacot a Villamos Energia Törvény (VET) tervezett hatálybalépésekor, 2008. január elsején tennék teljesen szabaddá, és jövőre kezdené meg működését a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is.

Az MTA Energetikai Bizottságának a „Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030” c. bizottsági javaslatról közzétett állásfoglalása és a vezetékes energiaellátás vizsgálatára létrehozott, civil szakértőkből álló Bizottság jelentése arra utal, hogy a magyar energiapolitika ügyében — a kormányzat halogató magatartása ellenére — megmozdult az energetikai szakértelmiség.

Társulatunk évek óta sürgeti a nemzeti energiapolitika kidolgozását, amelynek alapjait ki is dolgozta és ismertette a 7. Energiapolitikai Fórumon, 2006. február 14-én. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ennek ellenére mindeddig nem került a parlament elé nemzeti energiapolitikai koncepció. Örömmel üdvözlünk minden olyan szakértői javaslatot, amely az általunk is fontosnak tartott energetikai kérdésekben — hacsak részben is — nemzeti, közösségi érdekű álláspontot fogalmaz meg.

A villany a privatizált termelők és szolgáltatók köztudomásúan magas, 20, ill. 15 százalék körüli eszközarányos nyeresége miatt eddig is drágább volt az indokoltnál. A tavaly nyári 14, 5 százalékos lakossági áramdráguláshoz képest nem növekedtek a költségek, nincs valódi oka a drágításnak. Az okokat a liberalizációban kell keresni. A liberalizált villanypiacon az ár tartósan elszakad a szolgáltatás valós fizikai-technikai adottságait kifejező önköltségtől. Júliustól a kormányzat teljesen

Az Energiapolitika 2000 Társulat az alábbiakban fejti ki véleményét az ITRE jelentéstervezetről ezzel is segítve az Európai Parlamentben működő képviselők munkáját, kiemelten is a magyar résztvevőkét.

A Gazdasági Versenyhivatal 2005. december 22-én, a honlapján nyilvánosságra hozta a magyar villamosenergia-piacon lefolytatott ágazati vizsgálatról szóló jelentését, amelyről szakmai vitát kezdeményezett. Mivel társulatunk alapszabály szerinti feladata a nemzeti érdekű magyar energiapolitika szolgálata, ezért kötelességünknek tartjuk a vitában való részvételt. Véleményünket állásfoglalásunk tartalmazza, amely a Letölthető anyagok-ra kattintva elérhető.

Társulatunk 2005. júniusában a „Meg kell védeni a magyar energiapiacot az E.ON szupermonopóliumtól" c. állásfoglalását eljuttatta az Európai Bizottságnak, amelyben kifejtettük, hogy az E.ON-MOL gázüzletág tranzakció engedélyezése ellentétes az EU piaci irányelveivel, amelynek lényege a monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása. Hangsúlyoztuk, hogy az európai gáziparban is egyre jelentősebb érdekeltségekkel rendelkező E.ON Európa három legnagyobb villamos energia társaságának egyike;

2005, december 12 - 21:37. Több mint tíz éve nem készült átfogó energiapolitikai koncepció. Az energiaprivatizáció és -liberalizáció, valamint az EU csatlakozásunk alapvetően új helyzetet teremtett. Az új nemzeti energiapolitika (stratégia) kidolgozása sürgető feladattá vált. Ezt minden társadalmi és politikai szerveződés elismeri, mégsem történt eddig érdemi lépés. Társulatunk elkészítette koncepcióját, amelyet vitára bocsátunk, s ennek figyelembevételével véglegesítünk.

A Medgyessy kormány a MOL Rt. állami tulajdonú 25 százalékos részvénycsomagjából 13 százalékot eladott, s most a MOL Rt. vezetői opciós szerződést kötöttek az ÁPV Rt-vel a 11,7 százalék maradékból további 10 százaléknyi állami tulajdonú részvény megvásárlására. Ha ez a privatizáció megvalósul, akkor végleg megszűnik az állami tulajdonosi befolyásolás lehetősége a MOL Rt.-ben, illetve a földgázpiacon.

Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdett a magyar villamos piacon, mivel előzetesen azt vélelmezte, hogy a privatizációkor az erőművekkel kötött hosszú távú megállapodásokban foglaltak a privatizált erőművek számára gazdasági előny, támogatás biztosítását teszik lehetővé és így akadályozzák a verseny kiteljesedését az áramfejlesztési piacon.

Az ország fenntartható fejlődésének biztosítása, a gazdaság versenyképességének fenntartása, a környezet védelme, az ellátás biztonságának szavatolása és az olcsó atomerőművi áram megtartása megköveteli a meglévő nukleáris energia bázis fejlesztéssel összekötött fenntartását, amely most aktuálisan a teljesítménynövelést és az élettartam-hosszabbítást jelenti.